Anzik Albert nyugdíjas tanár régóta foglalkozik Sárközújlak múltjával. 1976-ban románul írta meg a község monográfiáját, fokozati vizsgamunkaként, munkája 1980-ban megjelent. Anzik Albert tovább folytatta kutató tevékenységét, járt a levéltárakban is. Az 1560-as évektől minden urbáriumot átnézett. Sárközújlak és környéke egyházi levéltári iratait is megtalálta Nagybányán, egy templom padlásán. Sárközújlak monográfiáját magyarul szeretné kiadni. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./
1999. június 21.
Sárközújlak község megrendezte a Sárközújlak Napját. Találkoztak Sárközújlak szülöttei. Szépségversenyt és diszkót rendeztek. A megyei politikai képviselői is eljöttek, beszédet mondtak. Sárközújlak Fehérgyarmattal testvértelepülési szerződést kötött. Felavatták a község központjában felállított világháborús hősök emlékművét, majd leleplezték a Fodor Kálmán (1929-1980), helybeli festőművész emlékére készített emléktáblát a művész egykori lakóházán. A résztvevők ezután megtekintették Szilágyi Béla és Podolyák Vilmos festőművészek kiállítását. Délután megyei román és magyar írók találkoztak, bemutatták Anzik Albert most megjelent, Sárközújlakról szóló monográfiáját. /Sárközújlak Napja - 1999. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./
2002. február 8.
Anzik Albert, sárközújlaki nyugalmazott tanító, a helyi történelem lelkes kutatója arra készül, hogy kötet formájában kiadja emlékiratait. A könyv "Visszaemlékezéseim" címet fogja viselni, és a 73 éves szerző saját életén keresztül mutatja be benne Sárközújlakot. Anzik Albert — aki negyven éve kutatja a falu múltját — 1999-ben adta ki Sárközújlak történetét. Nevéhez fűződik a sárközújlaki temetők feltérképezése is. Könyvében két–háromszáz évre visszamenőleg felsorolja azokat a személyeket, akiknek szerepe volt a község gazdasági, kulturális, egyházi életének az alakulásában. /Fodor István: Sárközújlak. Anzik Albert emlékiratait készíti. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./
2002. április 25.
Sárközújlak lakossága nem csökkent az elmúlt tíz esztendőben, hétezernél többen laknak a községben A még nem hivatalos adatok szerint a lakosság 63,5 százaléka magyarnak, 30,5 százaléka románnak, 4,5 százaléka cigánynak és 1,5 százaléka más etnikumhoz tartozónak vallotta magát. Sebesi János polgármester szerint több új üzem települt a községbe. Anzik Albert nyugdíjas tanár, helytörténész a községről megjelent korábbi könyve után most egyszerre kettőt is ír. Az egyikben Sárközújlak történelmi kastélyait és templomait mutatja be, méghozzá 25 színes fotóval illusztrálva. A másik könyv visszaemlékezéseit tartalmazza. /Sike Lajos: Sárközi tarka, egy kis reménnyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2002. július 31.
Anzik Albert "Sárközújlak története" című monográfiájáról közöl ismertetőt a Honismeret /Budapest/ negyedévenkénti megjelenő folyóiratot. Ebben Dankó Imre elismerőleg írt a monográfiáról. /Sárközújlak története - a Honismeretben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./
2004. szeptember 13.
Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./
2006. április 7.
A Szatmár megyei Sárközön április 7-én mutatja be Anzik Albert nyugdíjas tanár és Csáki Ferenc iskolaigazgató az általuk összeállított A Sárközújlaki Általános Iskola története című kiadványt. Sárközújlakon működött 400 éve a régió első falusi iskolája. A könyvbemutatón megvitatják az elképzelést, miszerint a helyi mezőgazdasági szaklíceumban ősztől magyar tagozatot kellene indítani. /Iskolatörténet Sárközön. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2009. április 18.
Vissza akarja hozatni Sárközújlakra a településen talált régészeti leleteket Anzik Albert. A nyugdíjas tanár-történész a városi múzeum létrehozása mellett hamarosan megjelenteti azt a monográfiát, amely saját visszaemlékezésein alapul A „Visszaemlékezéseim” címet fogja viselni az a különlegesnek mondható monográfia, amely Sárközújlak elmúlt évszázados történelmét követi nyomon, Anzik Albert személyes élményei alapján. /Fodor I. : Sárközújlak: múzeum és monográfia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 18./
